Petőfi Sándor

Começar. É Gratuito
ou inscrever-se com seu endereço de e-mail
Petőfi Sándor por Mind Map: Petőfi Sándor

1. Élete: - Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. - Apja Petrovics István mészárosmester. - Anyja Hrúz Mária. - Lutheránus templomban keresztelkedett. - 1824 októberében Kiskunfélegyházára költöztek.

1.1. Diákélet: - Petőfi összesen 9 iskolában tanult. - 1831-1833-ban Sárszentlőrincen tanult. - Apja Pesten német nyelvű iskolába járatta. - Selmecen ismerkedett meg Gvadányi Józseffel, Csokonaival és Vörösmartyval. - 1838-ban apja"levette róla a kezét". - 1839. szeptember 6-án Sopronban beállt katonának. Gyenge testalkatú volt, 1841 februárjában elbocsátották. - Éveken keresztül vándorolt az országban, többször színésznek is beállt.

1.2. Az elismert költő: - Vahot Imre segédszerkesztőnek vette a Pesti Divatlaphoz. - 1844 novemberében jelent meg A helység kalapácsa. - Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, a lány azonban 15 évesen meghalt. - Megismerte Mednyánszky Bertát, megkérte a kezét, de a lány apja ellenezte.

1.3. Fordulópont: - 1846. szeptember 8-án megismerkedett Szendrey Júliával. 1 évvel később összeházasodtak. - 1847-ben megismerte Arany Jánost - 1848 januárjától a forradalom lázában égett.

1.4. Petőfi és a szabadságharc: - A szabadságharc idején századosi rangot kapott. - Júliát Erdődre vitte, de onnan Debrecenbe menekültek. - 1848. december 15-én megszületett fia, Zoltán. - 1849 januárjában jelentkezett Bem seregében. - Május elején őrnaggyá léptették elő. - Anyagi gondokkal küzdött. - Apja, majd nem sokkal anyja is meghalt. - Petőfi július 25-én csatlakozott Bem seregéhez. - 1849. július 31-én tűnt el örökre.

2. Petőfi népies költészete: - Életkép: zsánerkép, a líra és az epika határán álló rövid verses műfaj; a hétköznapi élet egy tipikus helyzetét vagy alakját ábrázolja néhány jellegzetes „ecsetvonással”. - Helyzetdal: a szereplíra egyik típusa, a költő egy fiktív személy helyzetébe képzelve magát szólal meg. - népiesség: általános értelemben a népköltészetet, népművészetet követendő mintának tekintő irányzat.

2.1. Jellemzői: - Közvetlenség. - Egyszerű szerkezeti felépítés. - Ütemhangsúlyos verselés. - Népköltészettől nyer tárgyi és formai ihletet. - Nem utánozza, hanem használja a népdalt. - Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség.

2.2. Népies helyzetdalok, életképek: - Helyzetdal: megnyilvánul szerepjátszó hajlam, beleéli magát egy-egy emberalak (szerelmes juhász, bánatos parasztlegény) helyzetébe.

2.2.1. A borozó: - Atheneumban jelent meg. - A bor lírájának ihletője, szerelmi bánatának feledtetője. - Helyzetdal – egy „borissza” vidám versfaragó helyzetébe éli bele magát a költő.

2.3. Ez a világ amilyen nagy: - Helyzetdal. - Szerelmi költemény. - Nincs életrajzi háttere. - Dalforma: hangsúlyos ritmus, kétütemű, páros rímű felező nyolcas. - Szerelemvágy és szerelmi bánat szólal meg benne. - 1-2.vsz. ellentétek (nagy-kicsi, nap-éj). - 3. vsz. is ellentétre épül – a képek a vágy és a reménytelen lemondás érzelmeit közvetítik.

2.4. Életképek: - Gyakoriak nála a népi életképek, melyek egy-egy kiragadott életdarabot, a nép világából vett jelenetet emelnek költői témává. -Példák: Szeget szeggel A csaplárné a betyárt szerette Megy a juhász a szamáron

3. Petőfi tájköltészete

3.1. Az Alföld: - 1-2.versszak: A kétféle tájideál szembeállításával indít. Nagy érzelmi telítettségű felkiáltással indít (Mit nekem…). Elismeréssel adózik a vadregényes tájnak, a zordon hegyvidéknek . /Fenn De ezzel szembeállítja a rónát, az alföldi sík vidéket. lenn / Ezt csodálja és szereti is. – A sas-metafora: a fenséget, a végtelen magasságot, az élet kicsinyességitől való merész elszakadás s a szabadság képzetét - 3. versszak: Itt kezdődik az alföld leírása, többféle perspektívából mutatja meg a költő. - 4-10. versszak: Lefelé közeledik, majd leér a földre, s itt apró életképek sorában mindent szemügyre vesz a legnagyobbtól a legkisebbig. (jellegzetes növény- és állatvilág), pl.: a delelő gulyát a gémes kúttal.

3.2. A puszta télen: -Mintha ellentétpárja lenne Az alföldnek az arányos szerkesztésű, 3×3 vsz.-ból álló vers. - 1-3. versszak: Nagy érzelmi nyomatékkal indít itt is (Hej, mostan…), egy indulatszóval. Ebben összegzi hangulatilag azt, amit mondani készül. A vsz. további soraiban egész megszemélyesítés-sor következik: – az évszakokat 1-1 gazdához hasonlítja. A tél leírásával folytatja – negatív festés az eszköze – a vers hangja elégikussá válik. - Majd kitágítja a képet: nagy távlati képet látunk, melyet két hasonlattal tesz szemléletessé: – a sík határ a befagyott tenger képzetét kelti, – majd a fáradt madárként repülő nap képét látjuk (Az alföld – sas!). - 4-6. versszak: Az eleve leszűkült, alacsony perspektívát bontja fel alkotóelemeire. A télen lelassult, bezárt emberi világ életképeit látjuk. – Az eddig csak allegóriákban, hasonlatokban jelenlévő ember most belép a tájba. – Majd valójában is megjelenik: a házba beszorult ember – a komótosan pipára gyújtó béres élete csendes, lelassult. – Majd ismét a kinti világba lép: az ember által nem látogatott csárdákat ábrázolja.

3.3. Két típusa: - Többnyire vad, ember által ritkán látogatott, csodálatos táj ez: zord sziklákkal, rohanó patakokkal, vízmosásokkal, méltó a nagy érzelmekhez. - Petőfi élményei az Alföldhöz kötötték. Így a táj szépségét ebben a környezetben leli fel. A rónát, a síkságot dicséri, mely a szabadság jelképévé is lesz nála. Elsőként fedezte fel a róna szépségét – a tájat idealizáltan kiesnek, mégis pontosan, hitelesen ábrázolja

4. A helység kalapácsa

4.1. Az eposzi kelékek kicsúfolása: - Kifordított invokáció: nem kérés hanem kijelentés - Díszítő jellemzők: olyan tulajdonságra utalnak, ami nem is áll (Szemérmetes Erzsók) vagy ami nem emberi nagyságot fejez ki (Szélestenyerű fejenagy) - Deus ex machina: istenek helyett az amazontermészetű Márta avatkozik be - Seregszemle: cigánybanda bemutatása (kancsal hegedűs)

4.2. Irodalomtörténeti háttere: -Felismerhető benne Vörösmarty kicsúfolása, Zalán futása. - Vörösmartynál a hős Ete vitéz: Mindene nagy. - Petőfinél: Szélestenyerű fejenagy. - Nem a személyt támadta, hanem az elavult formát.

4.3. Paródia vagy travesztia? - Eposzi stílust megtartva alantas téma - Trójai háború vagy honfoglalás helyett kisszerű csetepaté - De mivel a stíluseszközöket is elrontja, egyben már travesztia is

4.4. A megfordítás eszköze: - Az első énekben a templom eposzhoz méltó középület, második énekben a kocsma is ilyen - Alantas nyelvi fordulatok

4.5. Eltérés a nyelvi normától: -Szószaporítás, felesleges fecsegés - Az orr alatti nyílás - A nem szőke fejű cigánygyerek - "Kétszárnyú seregélyek látványának látása melyet láttak" - Díszítő jelzők némelyikét is nevetségesen hosszúra nyújtja

5. Felhők: -A költő 1845–46-ban, túl első nagy sikerein, folyamatos harcban állt kritikusaival, de radikális politikai eszméi is sokakkal szembeállították. - A Felhők-ciklus 66 verse – mely külön kis kötetben jelent meg – műfaji, formai és tartalmi szempontból is jelentősen eltér korábbi költészetétől. - A rövid, tömör epigrammatikus versek, töredékek költészetének legtisztábban romantikus darabjai. - Epigrammatikus versek, pontosabban lírai vagy lirizált epigrammák, a romantika jellegzetes stílus- és műfajkeverésének csodálatos példái. - Allegorikus képi világa a Felhők verseiben oldódik fel. - Témái, motívumai között elsődleges az idő. Az idő örök folyamata, a jelen pillanatszerűsége, megragadhatatlansága, tulajdonképpeni nemléte megváltoztatja a múlthoz, történelemhez és az értékekhez való viszonyt is. - Képi világát a kifejtetlen metaforikus képek uralják. - A versek rezignált, szomorú hangulata nem póz, nem romantikus szerep, hanem valódi fájdalom, félelem, kétség, bizonytalanság. - A versek személyessége, énközpontúsága, intimitása az alkotó és a beszélő személy azonosságát, azonosíthatóságát is eredményezi, az őszinteség, a hiteles érzések, hangulatok a fiatal költő (ember) saját hangulatainak, kétségeinek tűnnek.

6. Forradalmi látomásköltészet

6.1. "Szabadság, szerelem" - Megjelenik a forradalom előtti optimizmus - Megoldást egy véres háborúban látja ami után „isten képihez hasonló”emberek lakják majd a földet - 1847-ben megjelenik az Összes költemények c. kötet, melynek mottója a „Szabadság, szerelem” - 1846. tavaszától világforradalmi lázban ég - Fölerősödik a politikai líra

6.2. Egy gondolat bánt engemet: -Látomásvers - Rapszódia (ódaszerű lírai költemények egy fajtája, amelyben az érzés heve mintegy széttöri a formát és az egész óda olyan, mintha többféle darabból volna összeállítva. Sokkal hevesebb, elragadtatottabb költemény, mint az óda.) - Elviselhetetlen gondolat a lassú elmúlás (hervadó virág, elfogyó gyertyaszál) - Felkiáltás, majd két metafora: fa, kőszirt - Passzív halál – cselekvő halál (ellentét) - Cselekvő halál: nagyszabású látomás – egyetlen versmondat - Megjelennek az ismert víziók: rabszolganép, világszabadság - Látási és hallási képzetek - „Ott essem el én…” - E/1. személyben folytatódik - Költői képzelet : erőteljes hangjelenségek (trombita, acéli zörej, ágyúdörej) - Gyors mozgások - Ebben a harcban elesni már nem passzív halál, hanem hősi halál: szolgálat - Ritmusváltás, lecsendesedés. Lelassulás jellemzi a vers végét - A „szent világszabadság” végső zengésével fejeződik be

6.3. A XIX. század költői: - Új művészi hitvallás: a költő Isten küldöttje, „lángoszlop” (Vátesz-profetikus küldetéstuda) - A költő kötelessége elvezetni a népet az ígéret földjére - 1. vsz. meghatározza a népvezér-költők szerepét - 2. vsz. megátkozza a gyáva és hamis próféták magatartását - 3-4. vsz. a látnok-költő: elérendő cél a Kánaán - 5. vsz. vagyoni, jogi és kulturális egyenlőség – utópia - 6. vsz. megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul a költemény

7. Hitvesi költészet

7.1. Reszket a bokor, mert...: - Még házasságuk előtt írta - Ekkor még alkotásai tele vannak bizonytalansággal - Hangulata nyugodt - "Szeretsz, rózsaszálam? Én úgy szeretlek"

7.2. Minek nevezzelek? - Petőfi egyik legszebb szerelmes verse - Ódai tárgya a feleség - Nagyfokú személyesség és intimitás - A címben foglalt kérdés az egyes versszakok elején és végén fordul elő. - Az első négy versszak egy-egy kis emlékkép a fiatal házaspár eddigi közös életének hétköznapjaiból. - 1. vsz: a lírai ént és a kedvest az alkonyi együttlét meghitt pillanataiban mutatja - 2. vsz: a férfi bámulatát érékelő kedves és a tekintetek találkozásának mozzanatával építi tovább. - 3. vsz: elindítja a két ember közeledését: a szeretett nő megszólítja a beszélőt. - 4. vsz: a csókban való eggyé olvadás elragadtatott, önkívületi állapotát ragadja meg. - A költő hitvese alakját kisebb elemekből állítja össze (szelíd tekintete) - A költemény a rajongó hang tetőfokát az utolsó versszakban éri el - A költő végül nem találja meg a visszatérő kérdésre a választ - "Szép szemednek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim"

7.3. Szeptember végén: - A magyar költészet egyik legszebb elégiája - Síron túl is élő szerelemszenvedélyes vallomásával zárul - 1-9. sor: A lírai én a tájat szemlélve életének legboldogabb pillanatában az emberi élet és a szerelem mulandóságáról elmélkedik. - Gondolatait a környező táj szemlélete indítja el. A természeti képeket párhuzamba állítja az emberi élet képeivel.A “lent” (zöldellő nyárfa) illetve “fent” (bérci tető) helyhatározó szók, a közelebb illetve a távolabbi dolgokat mutatják be. - A 9. Sor összegzi az eddig elmondottakat két alany, állítmány viszony egymáshoz kapcsolásával, az egyik tagmondat a természetre vonatkozik, a másik az emberi életre. - A 2-3 versszakban még inkább személyessé válik a vers.Egy szentimentális és kissé színpadias képet közöl az elképzelt jövőről. - Műfaja: elégia - "Elhull a virág, eliramlik az élet"

7.4. Beszél a fákkal a bús őszi szél: - A vers a mézeshetek alatt született - A házastársi idill finom képébe is beleszövődnek a szabadság szenvedélyes motívumai - "Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen"

7.5. Júlia: - Irodalomtörténeti szempontból Júlia élete befejeződött Petőfi halálával. - A magyar biedermeyer-kor alakja nagyon érdekes jelenség Júlia - Júlia egy nagy költőnek szerzett rövid, de nagy boldogságot, magának hosszú de nagy boldogtalanságot

8. Nemzeti dal: - az 1848. március 15-i forradalom egyik közvetlen kiváltó oka és jelszava lett. - Petőfi "dal"-nak nevezte költeményét, de valójában kiáltvány, felhívás a nemzethez. - A lényegre lerövidített kurta mondatok parancsa válaszút elé állítja a hallgatókat - Választani kell a rabság és a szabadság között ("Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!") - A költő a múlt, a jelen és a jövő érveivel a hallgatóság érzelmeire kíván hatni. - A refrénben újra meg újra megerősített helyes választás a távoli jövő dicsőségét sejteti. - Versforma: a kétütemű, a sormetszeteket pontosan betartó felező nyolcasok alkalmazása. A refrén döntő elhatározottságát emeli ki, hogy a hatodik és a nyolcadik sor egyetlen – a korábbiaktól eltérő – három szótagos ütem. - Refrén: az ismétlés egyik fajtája.

9. Az apostol: - Csak a költő halála után, 1851-ben jelentmeg nyomtatásban - A szerkezeti szempontból négy nagyobb egységből - 20 fejezetből álló verses elbeszélő mű - A költő életén pontján született. - Nem alkotói válság ez (mint a Felhők időszaka), hanem magánéleti és közéleti krízis egyaránt.

9.1. Előzményei: - A rövid ideig tartó boldog szerelmi házasélet után szembesülnie kellett a hétköznapok anyagi gondjaival, családja problémáival. „kenyérgondok”, „házi gond” - A politikai események számára kedvezőtlen fordulatai (lassú, nem eléggé radikális reformok) és az elvesztett képviselőség, a szabadszállási kudarc. - Szabadszálláson 1848. júniusában elveszítette a képviselőválasztási harcot a református Nagy Károllyal szemben, melynek következményeként a parókiát is ellenségének tekintette a költeményben

9.2. Epikus ars poetica: -A mű ByronChilde Harold vagy PuskinAnyegin című elbeszélő műveivel rokon. - A nyilvánvaló életrajzi motívumok - Szilveszter születésének napja, a főhős iskolai élményei, házassága, másolásból élés, nélkülözés, királyellenesség stb. - Több korabeli európai alkotással is rokonságot mutat: Dickens regényhőseire emlékeztet (pl. Twist Olivér), - Shelley: Rosalind és Helen című művével való azonosságokra - A kortárs magyar irodalomban Eötvös József: A karthauzi című regény

9.3. Szerkezete: - I-III. rész: (jelen) Szilveszter életének líraian kitüntetett pontja, egy sorsfordító éjszaka, amelyben lelke Istennel társalkodik. - IV. az elbeszélő bevezeti a hős eddigi életének, nevelődésének történetét - V-XIV. (múlt): Szilveszter múltbeli élete, születésétől az elbeszélő költemény cselekményének indulásáig. - XV-XIX. (jelen): a csecsemő halála, Szilveszternek mint embernek szimbolikus halála, az apostolszerep betöltése. - XX. Szilveszter idejéhez képest a távoli jövő, az elbeszélői hanghoz rendelt idő, ami a régmúltba utalja az elbeszélt történetet.

9.4. Műfaja: - Elbeszélő költemény (= verses formában írt epikus mű). Nagyfokú líraiság (a szubjektív lélekállapot kifejezése), a lírára jellemző poétikai eszközök jellemzik.

9.5. Főhőse: - Szilveszter számos vonatkozásban tekinthető a szerző hasonmásának (konkrét utalás: név – Petőfi születési ideje), különösen a mű egyik alapvető kérdésfeltevésében: hogyan viszonyul egymáshoz az individualitás (egyéniségkultusz) és a prófétaszerep.

9.6. Az apostol-szerep: - A műben két, Petőfi költészetében már korábban is megjelenő szerepet állít egymással szembe: a romantikus individualitás és a közösségi költő szerepét. - ember<->polgár

9.7. A forradalmárlét paradoxonai: - Szilveszter áldozatkészsége az emberiség iránt felelőtlensége családjával szemben - Kultúrája az uralkodó osztályhoz köti gyűlöli az uralkodó osztályt - Népbarátsága magányossága - Tiltakozása az erőszak ellen értelmetlen merénylete - Istentagadása önfeláldozása